Maksa Zoltán is részt vett a kampányban, kirakta kislánya óriásposzterét házuk oldalára azzal a felirattal, hogy: Igen! Megcsináltuk!
Bemegy a manus a vendéglőben és megkérdi: Cigánypecsenye van? Mire a válasz: Van, de akkor nincs zene!
Tanácsokat adott azoknak, akik most kerülnek ki a nagy K betűs életbe, vagyis a jövő degenerációnak.
Maksával vacsoráztunk, ami felért egy újabb humorestjével. Kedvencem az a története volt, amit egy rendőr mesélt neki. Kihívták a rendőrt egy faluba, ahol egy alak öngyilkos akart lenni, és beugrott a vonat mögé. Beverte jól az arcát a sínekbe, aztán felsegítették.
Mesélt azokról a híreiről a Maksa híradóban, amelyeket a cenzúra kivágott, például: (megközelítőleg) Eladó vitamindús, gazdag növényi és ásványi anyagokat tartalmazó hulla.

A humorfesztivál győztese Izabella (Felméri Péter). Izabella az atomerőmű mellett lakik, és már nem is zavarja annyira, hogy a hangja ilyen férfias. A bátyjának jobban megártott a sugárzás, neki csak három hajszála van. Fejenként. Összesen kilenc. Egyszer egy matekversenyen első helyet nyert. Meg harmadikat. Meg hatodikat.
Kedvencem tőle az a spontán poénja volt, amikor megkérdezte tőle Maksa Zoltán (mint zsűri), hogy: A magánéletben is ilyen vagy? Mire a válasza: Nem é-értettem a kérdést.

Második helyezett Nagy Zsuzsa. A pénteki elődöntőn Gáspárik azt mondta, hogy ezzel a fajta humorral még nem találkozott nemhogy Erdélyben, de még Magyarországon sem. Vérbeli humoristának született a zsűri szerint. Többet nem tudok mesélni a produkcióról, mert nem lehet. Miért nem voltál ott?

Harmadik helyen Bíró Zsombor stand up-ja landolt.
Majd ha belépünk az unióba, nagyon jó lesz nekünk, jönnek majd az amerikai diákok vorkendtrevölözni Erdélybe, Los Angeles utcáin pedig hatalmas bannerek hirdetik majd hogy: Transyilvania! Suck and Travel!
Lesz nekünk is filmvárosunk, mint Hollywood, óriási kőbetűkből lesz kirakva majd a Hargita lábainál, hogy: CSÍKCSICSÓ

– Az, hogy Erdély/j, hogy írják? Ellipszilonnal? – kérdezte Nagy István.
– Nem. Csatolással. – válaszolta Gáspárik Attila, aki amúgy kábítószeres, már 16 éve markózik.
Annyira jó lesz majd az unióban, hogy nem lesz mit kezdenünk a sok krumplival amelyik hámozva terem, és egyenesen fóliázva.

A humorfesztivált Galla Miklós frenetikus estje zárta. Én eddig is tudtam, hogy ez az ember hülye, de most nagyon meggyőzött. Azzal kezdte, amikor bejött, hogy: a szervezőktől kaptam egy papírlapot, akarjátok hallani? Mire a közönség igennel válaszolt, a papírlapot elkezdte zizegteni a mikrofonba, és megkérdezte: Na? Halljátok?
“Egy levágott emberi hajat szállító teherautó borult fel az országúton, és a rakomány a mezőre ömlött. A rendőrség most fésüli át a terepet.”
“Majdnem mindenki utazott már repülőgépen. Én is majdnem.
Érthetetlen, hogy miért mondják be a repülőgépen, hogy abban a valószínűtlen esetben, ha nem várt landolás következik be, lélegezzen normálisan. Hiszen az természetes, hogy egy ezer km/órás függőleges zuhanás esetében normálisan lélegzem.”
“Egy nap ülök a nappalimban, amikor bejön a három gyerekem. Nagyon megijedtem, mivel nekem nincs is gyerekem. Egyedül élek. ”
Éljünk a mának, mondta ez a nagyszerű ember. Hogyan tehetnénk szebbé a mát:
1. Stoppolás közben hajoljunk be a megálló autóba, és mondjuk azt: Köszönöm, hogy megállt, de ma nem szándékszom utazni. Megadom a számomat, hogy legközelebb ne kelljen keresnie, csak felhív.
2. Stoppolás közben, miután a megálló autó sofőrje megkérdi, hogy hová megyünk, válaszoljuk a következőt: Hát egyszer el kell menjünk anyámér, aztán élő kecskét kell vásároljunk valahol…

Mennyi poén, és egy sem az enyém. Egy ilyen humorbeömlesztés után, érzek egy olyant, hogy neki kell álljak dolgozni, kitalálni valami jót.
Mint szervező, teljesen meg vagyok elégedve a fesztivállal. Szerintem mindenki jól szórakozott, még másnap reggel is, kivéve talán azt a lányt, vagy fiut, aki a gálán feltehetően a zsűri mögötti második sorban ült, és sikerült ott felejtenie a digitális fényképezőgépét. Gadának köszönhetően nem lopták el. Mi loptuk el. Ma például repülőgépeket fényképeztem vele. Egy üveg piros Ursus-ért bárkinek visszaadom, aki megírja a címemre (mctsz@yahoo.com) , hogy milyen gép volt, vagy hogy milyen képek voltak már rajta (sokat kacagtunk). Adjátok tovább ezt az infót. Micsináljak én egy digitális fényképezőgéppel? Úgysincs nekem.

TSz

Elküldve: 2006. április 9., 8:21 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.