Vasarnap delelott elkeszitettuk az oktoberi radiomusorunkat. Most penteken lehet hallgatni delutan negytol azt hiszem. Ha nem negytol, akkor majd Szabolcs megirja ide, hogy hanytol. Nem konnyu dolog osszehozni egy ilyent. Azzal kezdodott a vasarnap reggelem, hogy latba vetve minden problemamegoldo kepessegemet, probaltam megszerezni Kerozintol a Kismalac cimu azota is slagergyanus szamot. Hulyet csinaltam magambol mindenki szemeben a messenger listamon, senki nem ertette miert kell nekem surgosen ez a szam. Mondtam, hogy mert szeretem. Itt mar nagyon gyanus lehettem a szemukben. Senkinek nem volt meg. Remelem azota Befenek sikerult megszereznie. Aztan korkerdest keszitettunk egy teljesen kihalt varosreszben, a radio melletti piacon. Kihivast jelentett magyarokat talalni, ugyanis embereket alig lattunk. Ugy mukodik, hogy:”Jo napot! Beszel magyarul?”- erre a valasz egy elkerekedo szempar, mire mi: “Szkuzacima!”. De vegul meglett, juhe. Nok ferfiak egyenlosegerol faggattuk oket, szines a valaszok skalaja. Aztan szinte sikerult Befenek reszt venni egy sztrajkban. Hajszalra volt tole. Egy masik eleg fogas problema az volt, hogy a radio studiojaba beszereljuk a Tankcsapda egyuttest, es Cserhati Zsuzsat. Egyutt enekeltek, de ugye kulondozo hangositas szukseges mindkettonek. Vegul Szabolcs ezt is sikeresen megoldotta. Nem maradt mas hatra, minthogy ellatogassunk egy ullogyarba, es kesz is a musor. Izgalmasak az ullogyarak. Ajanlom mindenkinek.

TSz

Elküldve: 2006. október 23., 12:22 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.