Hetfoi napon egy almatag delutani oraban ramrontottak a munkatarsaim. Valamifele kommandoellenorzesre tippeltem. Arra is gondoltam, csak ugy siman megvernek, miert ne alapon. Kicsit engedett a feszultseg, amikor felfedeztem Ildiko kezeben egy tortat. Hat megleptek. Nem nagy enekesek egyikuk sem, de azert probalkoztak. Toluk kaptam a csiki egyenruham elso darabjat. Ez egy olyan kremszinu nyakkendo, amelyen pityokak vannak. Mindegyik mas, mint ahogy az a valos eletben is lenni szokott, sot meg nevuk is van. Jovo nyaron a pityokafesztivalra ezzel fogok jelentkezni. Megfuttattuk, hogy nem mindegy hol viseli az ember. Peldaul egy Karcfalvi falunapokra nem vennem fel, ugyanis arrafele erzekeny lelku emberek laknak, felreertenek talan a kozeledesemet, es mint tudjuk, arrafele a lelki problemakat nem pszihologussal oldjak meg, hanem bicskaval.
Kaptam meg tesomtol vilag legflowerpowerebb ingjet. Anyum megtiltotta, hogy Csikban viseljem. Pofon fellepesen igen, de Csikban az utcan nem.

Tegnap megjott a Kreten, merthogy jar nekem. Azon nottem fel. Kivetelesen jo ez a szam, rengeteg dodo van benne, van afrikai dodo, kinai dodo, hawai dodo. Egyik kedvenc karikaturam belole, amikor anyuka kisfiat orvoshoz viszi, a kisfiunak pedig az egyik szeme foldig er, ugy huzza maga utan. Az orvos: – Pistike, mondtam mar, hogy nem szabad belenezni a porszivoba.
Otthon ne probaljatok ki.

Ma delutan fel hattol Havi Agytakaritas, a kolozsvari radioban. En mar hallottam kedden, de mar elfelejtettem a poenokat, ugyhogy fel hatkor en is berakom a winamp-ba, mert ugye Csikban nem megy ez a radio.

TSz

Elküldve: 2006. október 27., 12:54 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.