Úgy érzem magam, mint a téli olimpiákon azok a bobosok, versenyszánkósok magyarul, mert a vasárnapi kolozsvári „Derék Veréb Kommandó” humorestünk eszeveszett sebességgel közeledik felénk, belénk fog száguldani, érzem én. Egyébként milyen hülye sportnév: Bob. Jó, hogy nem Bill. Vagy Jack. De nem. Bob. (Mennyivel jobb neve van a bespeedezett takarítónők sportjának, a Curlingnek.)
Mint mindig, most is kibéreltük termet, hangosítást, tegnap kiraktam pár plakátot. Mellém áll egy srác. Kérdi, lesz Szomszédnéni? Mondom igen. Azt mondja, hogy még nem volt soha, de sokat hallott róla, és most mindenképp eljön. És utána megkérdi, hogy én ismerem a fiúkat? Béfét és Téeszt? Mondom, hogy igen. Béfét kicsit jobban, de Téeszt is elég jó. Kérdi, hogy jól fizetnek, hogy plakátolok nekik? Mondtam, hogy nem panaszkodhatok, nagyon jó főnökök.

Egy jelenetünkből még hiányzik az Orvos Keze nevű karakter, de alapjaiban véve kész a műsor. Szóval most vasárnap, este 7, Báthory Líceum Díszterme (BBTE főépülettel szemben).

Hogy miért a versenyszánkózással kezdtem. Szombat este én és Felméri Szebenben lépünk fel, TSz Temesváron médiabefutózik, úgyhogy a vasárnap délelőttjeinket vonaton töltjük visszafele Kolozsvárra. Klasszikus program, gondolom ti is minden vasárnap délelőttötöket a vonaton töltitek?

A héten totálisan kész lett a Havi Agytakarítás rádióműsorunk novemberi száma, bevágtam 30 másodperces kis szkreccseket, röhögtem, mikor a műsorunk végén betettem harminc másodpercet Marilyn Mansontól, valahogy úgy, hogy mi mondjuk, hogy ez volt a radióműsorunk a rádióban, és akkor Marilyn Manson kezdi, hogy God is in the tv.

Ma reggel nem ébresztettem föl a Kedvest, és elkésett.

Így megy ez.

Béfé::

Elküldve: 2006. november 16., 3:36 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.