Nagymamámnak rengeteg története van, amelyek arról szólnak, hogy milyen csúf világot élünk. Eddig még nem volt olyan téma, amivel kapcsolatban ne tudott volna egy ilyen történetet. Egyszer még a kilincsekre is tudott egyet. Na de most megtudta, hogy stoppoltam. Jaj, nem szabadott volna, mert csúnya világot élünk. Olyan volt, nem is olyan rég, hogy egy ember Szentdomokosról jött be Szeredába intézni valami papírokat, és hát ugye stoppolt ő is. Na elégazhozza, hogy fel is vették, ketten ültek az autóba, ő volt a harmadik. Na, azt képzeld el, hogy azt az embert azóta nem látták (sírós hangon). Volt egy kislánya is, most érettségizett. Nem tudódott ki, hogy mi történt azzal az emberrel, de mesélték, hogy abban az időben láttak egy olyasmi autót a Brödecnél megállott (Bradet – vendéglő Hargitán), és bement három ember, de csak kettő jött ki. Úgy képzeld el, hárman mentek be, és csak ketten jöttek ki, ilyen világot élünk. És akkor volt abban az időben egy pásztor ott a Hargitán, aki látta, hogy nemsokra rá nagy fekete füstfelhő szállt fel a Brödecből. Na úgy képzeld el. Azóta sem derült ki mi történt pontosan, de a Brödecben már vót olyan, hogy a kutyahúst eladták, mint nyúlhús. Be is volt zárva egy időben a patron. Úgyhogy ne stoppolj Szabika, mert látod-e milyen csúf világot élünk.

TSz

Elküldve: 2007. július 18., 2:16 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.