Mészely Réka egy nagyon ügyes újságíró a marosvásárhelyi Népújságnál. Ő készítette velünk ezt az interjút, ami tegnap jelent meg. Azon gondolkodom, hogy amennyiben öt évvel ezelőtt Mészely Réka nem lett volna a barátnőm, akkor vajon készült-e volna velünk interjú a Népújságba?
Íme, ezt immár soha nem fogjuk megtudni.

Béfé::

**
Az interjú:

Minél rosszabbak, annál jobbak

Interjú a Pofon 74 romániai magyar csôdzenekar két szólistájával – Bálint Ferenccel (Béfé) és Tóth Szabolccsal (T.SZ.) – akiket a népes közönség legutóbb a Médiabefutón láthatott.

Miért Pofon és miért 74?

T.SZ: Eredetileg azt akartuk, hogy a Bemosokegyetaképedbe 84 legyen az együttes neve, de a Bemosok-egyetaképedbe családnevet viselôk szövetsége tiltakozott ez ellen, így lett az együttes neve a sokkal egyszerûbb Pofon 74.

Hogyan és miért állt össze a csapat?

Béfé: Elhatároztuk T. SZ.-szel, hogy a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulatunk mellett, valami ennél nagyobb hülyeséggel is kellene foglalkozzunk, és így jött az ötlet, hogy alakítsuk meg a világ legrosszabb együttesét. Szerencsére találtunk három zenészt, aki szintén fantáziát látott ebben a poénban – Benedek István (basszus), Szénássy Zsolt (gitár), György Csongor (dob) – és elindultunk felháborítani a honi könnyûzenei életet.

Az erdélyi magyar zenekari paletta viszonylag színes, majd minden mûfajt megtalálunk. Ti mégis valami újat találtatok ki… Hogyan látod, milyen az igény erre?

Béfé: Mi felvállaltan az erdélyi magyar igénytelen zenét képviseljük, ellentétben azokkal, akik ugyancsak azt képviselik, csak ezt nem vállalják fél. Az a cél, hogy nagyon rosszak legyünk, minél rosszabbak vagyunk, annál jobb. Az emberek egy része imádja ezt a romániai magyar könnyûzenei realitáson ejtett poént, ami a Pofon, és van, aki csak tátott szájjal nézi, és nem akar hinni a szemének. De senkit sem hagy hidegen.

Hogyan születnek a dalszövegek?

Béfé: Több slágergyanús számunk van. Az a gyanús ezekben, hogy valaha is slágerek lesznek. A dalszövegek pedig nem születnek, hanem én és T. SZ. írjuk ôket.

T. SZ.: A dalszövegek úgy születnek, mint minden más a világon: a gólya hozza ezeket. Ilyenkor télen sokkal nehezebb dolguk van, mert délen vannak, és az messze van.

Hol láthatunk titeket?

Béfé: Eddig felléptünk kisebb kocsmákban, klubokban, a legnagyobb fellépésünk a Félszigeten volt, illetve az idei Médiabefutó döntôjében Marosvásárhelyen. Ami 2006-ot illeti, februárban van egy albumszerzôdésünk, áprilisban a III. Erdélyi Humorfesztivál sztármeghívottai leszünk (ez könnyû, mi szervezzük), illetve most kötöttük meg a szerzôdést a Félszigettel egy nagyszínpados fellépésre.

Paródiáitok kiket céloznak?

T. SZ.: A Pofon-számok nem paródiák, mint például az Irigy Hónaljmirigy-számok, hanem csak egyszerûen nagyon rosszak, és ezért egyesek azt hiszik, hogy ezek más számok paródiái.

Béfé: Ez így igaz, egyes számaink annyira rosszak, hogy véleményem szerint sikeresen alkalmazhatnák büntetés-végrehajtási intézetekben fenyítôeszközként.

Tényleg?

Béfé: Nem, az azért szadizmus lenne.

MéR

Elküldve: 2005. december 22., 1:25 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.