Szombat

Szombaton kaptam kis verseket sms-ekben. Meg egy viccet, kozzeteszem: Ba, ce brad ai luat, ba? – Io? Brad pitt. Ilyen fura volt ez a szombatom, nagyszuleim megint elmeseltek, hogy en negyedikes koromig hittem az angyalban, mert egyszer Ildi keresztmamam angyalnak oltozott (anyum menyasszonyi ruhajaba) es o hozta a karacsonyfat, csengetett, meg minden, ahogy azt kell. Es en beszoptam. A Mikulasrol mar elsoben tudtam, hogy nem letezik, neki nem is irtam leveleket, de az angyalba vetett hitemmel szinte megertem az otodik osztalyt. Az iden is jot nevetett ezen a csalad.

Nem sokkal ezutan nagyszuleim elmeseltek a Baratok kozt legujabb reszet, mert kiderult, hogy en nem kovetem. Ok most szoktak ra, de maris megingott a bizalmuk. Nagytatam felhaborodva meselte, hogy kepzeljem el milyen hujeseget mutattak a Baratok kozt-ben:
– Egy fehernep, egy rosszfele fehernep az ilyen telefonnyaval a pasast a furdoben lefenykepezte. A TELEFONNYAVAL! Es utana pediglen mutattak, hogy ott vot a kepernyojen a pasas. Szabika, mond meg most oszinten, hat nem hujeseg, hogy telefonnal fenykepezni?
– De – valaszoltam. Ugysincs semmi esely elmagyarazni.

TSz

Egy válasz: “Szombat”

  1. Mőce

    Egyik nagymamám napokig csodálkozott azon, hogy az unokatestvérem olyan telefont vett, ami tudja még az én számomat is, pedig milyen messze lakunk egymástól, és hogy a szomszédnak olyan tévéje van, amivel beszélni tud az Amerikában élő lányával.
    De ugyangy látom magam előtt azt a jelenetet is, amikor egyik barátnőmmel botokkal felfegyverkezve közelítettük meg az egyik terepmunka alkalmával a porta végében levő budit, mert egy szép, termetes pulyka állta utunkat. :)