Pár napja – tavaly – hívtak az Erdély FM-től, hogy mondjam el, milyen Újévi hagyományokat ismerek, illetve nekem milyen Újévi szokásaim vannak. Megkockáztatom, hogy nem minden olvasónk hallgatta akkor reggel az Erdély FM-et, és leírom ide, amiket mondtam:

Saját hagyomány, ami úgy négy éve alakult ki nálam, az a cigiről való rituális leszokás. Egy évben kétszer szoktam leszokni a cigiről, a másik az húsvét másodnapja után van, amikor megint szokás tönkretenni magunkat. Az idén is erősen készülök a január elsejei cigi nélküli kávéra. Ha ezt túléled, az az érzésed, hogy abban az évben mindent kibírsz, jöjjön bármi. Ehhez szorosan fűződik az erősen leszkoccsozott kartondoboz hagyománya, amely január elsejétől lép életbe. Ebbe a dobozba gyűjtjük naponta a cigire szánt pénzt, hogy abból majd elmegyünk februárban egy nagycsöcsü országba. Nagyon fontos, hogy a dobozon a rést akkorára vágjuk, hogy később egy kenőkéssel kényelmesen ki lehessen piszkálni a bankókat.

Egy ritkább hagyomány, tehát úgy kétévente jelentkezik, hogy a szilveszteri bevásárlás kutyafuttájában magammal hozom a bevásárló kosarat, az utcán velem szembejövők nagy örömére. Itthon már nem tudják hova tegyék, a balkonon nem gyűjthetjük, mert meglátja a szomszéd. Savanyúságot, zakuszkát tartunk benne. Egyszer anyám visszaküldte, de szégyelltem visszamenni az üzletig, és eldobtam a legközelebbi szemetesbe, hogy a szemetesek is érezzék úgy egyszer, hogy bevásárlóközpontban járnak.

Nálunk a családban nem csak jelentek meg, hanem tűntek is el néphagyományok, az egyik ilyen a hagymanaptár. Ez arról szólt, hogy 12 cikk hagymába szilveszter éjszakájára sót tettek, és amelyikben reggelre víz lett, az esős hónap lesz, ez szerint ment a veteményezés, kirándulás, minden. Amikor már tanultunk kémiát, meg biológiát, akkor elmagyaráztam nagyszüleimnek, hogy az egész attól függ, hogy a hagymacikken rajta marad a hártya, vagy nem. Erre nagyapám azt mondta: Emmá hűjeség! Ekkor hogy bebizonyítsam, leszedtem mindegykről a hártyát, így mindegyikben víz lett reggelre. Erősen megijedtek, hogy hatvannégy óta még ekkora esőzés nem volt várható. Alig mertek veteményezni. A szomszéd kérdezte, milyen idő lesz, mondta nagymamám, nem tudjuk, mert Szabika elrontotta a hagymanaptárat.

Itt Csíkban pedig van még egy nagyon régi szilveszteri hagyomány, ez a hat-hétoldali átfázás, amikor már az orrod sem folyik, mert be van fagyva, köhinteni nem mersz, nehogy eltörjön az állkapcsod. Ez nem annyira kellemes hagyomány, de hagyomány, úgyhogy tisztelni kell.

TSz

Elküldve: 2009. január 4., 11:51 am-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.