Szeretem a halálközeli élményeket, így ma is elmentem aerobikra. Nagyszerü hogy az egy óra az éppen annyit tart, amennyit, ha két perccel tovább tartana, most lehet nem lennék. Tisztelem a lányokat akik járnak aerobikozni, és végigcsinálják, meg minden. Persze a többi lányt is tisztelem. Na jó, egyet nem. De a többit mind igen. Azért a biztonság kedvéért legyen kettő, akit nem, és a többi az ok.
Tisztelem a pornósztárokat is. Eddig is tiszteltem igaz, de miután tegnap és ma végigcsináltam olyan mozdulatokat, amelyeket ők a filmjeiken hosszú percekig bírnak, még jobban. Néha ránéztem Fegyverre, megnyugtatott, hogy ő talán rosszabbul néz ki. Egy hólapáttal vörösrecsapkodott arcú hullára hasonlított. Elképzeltem az oktatócsajt, amint szeretkezés közben megfeledkezik magáról, és beleüvölti a barátja arcába: Încă două serii!!!
Nem tudom a Transindexnek mennyire gáz, hogy egy gyanús fiu Transindex pólóban aerobikozik. Bocsi, az volt tiszta.

Bírom, aki levetkőzve megszokott arckifejezését, teljesen új arckifejezést tud magára varázsolni. Mint például az a srác, aki megkérdezte tőlem, mikor távoztam, hogy a fitness teremben voltam-e, és válaszoltam, hogy nem, az aerobikedzésen.
Ma beszélgettünk a csajjal, és mondta, hogy első alkalom után nincs még izomláz (nem is volt ma reggel), de ne várjam a holnap reggelt. Hát akkor most nem várom.

Holnapi program:
– ószeren vásárolok kitűzőket (meg kell kérdezzem Ágit, jön-e velem, hátha)
– délben Step edzés.
– Forgatás.
– miután Béfé cikizett velem, szóljak neki: tudjuk, hogy vágja az angolt, írhatja nyugodtan hogy kinti felvétel az open air helyett:)

TSz

Elküldve: 2006. január 20., 4:42 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.