Szeretem az építészetet, azért végeztem azt, és végzem még mindig, sőt. Jó dolog, hogy egy házon van ajtó, és be lehet menni, meg hogy van teteje, és nem esik be az eső. Ki figyelne ezekre az aprónak tűnő dolgokra, ha nem lennének építészek. Hatodéven már olyan összetettebb dolgokat elemzünk, hogy hogyan lehet fény lopni egy elhatárolt privát térbe. A megoldás pedig: ablak. Oda kell figyelni a részletekre, mivel az ablakot általában ki lehet nyitni, és ilyenkor levegő jön a térbe, viszont – és itt kezd már bonyolódni – egyúttal hideg is jön a térbe. Meg kell tanulni kezelni ezeket az összetevőket.
Sajnos úgy érzem, hogy nem kaptunk ezalatt a hat év alatt megfelelő felkészítést, hiszen még nagyon sok kérdés tátong megválaszolatlanul, például vegyük az alábbi teret.

Nem tanítottak nekünk olyant, hogy milyen funkciója van egy faszárnynak egy térben. Talán az hogy tartsa a fasisakot. Na de minek van a fasisak? Az sem teljesen tiszta, hogy a szék lábai miért ábrázolnak szívet, hiszen ezt az épületet nem csak Bálint napkor használják. Az asztal átértékelődik, hiszen étkezésre nem használható, mivel kifolyna a leves a tányérból. A fikusz az rendben van, hiszen oxigén meg ilyenek. Azt vettük már a suliban. Viszont a terítőre hímzett fenyőt már kevésbé értem, hiszen az nem termel oxigént. Tehát látszik hogy van még mit tanulnunk és fejlődnünk. Ebben a térben én a képen látható módon éreztem jól magam. Lehet erre lett kitalálva. Még szerencse, hogy nem volt bent a pap.

Ki találja ki melyik épületben van? Na?

TSz

Elküldve: 2006. február 15., 2:14 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.