Nagyon hülyén hangzik a címadó kijelentés fogalma, még nagyobb butaság lehet ezt keresni. Mi az a modell, az a séma, az a logikai összefüggés, az a matematikai képlet, amelyre épül a mindenkori Poén? Minden alkalommal más, ebből a premisszából indultunk 5 évvel ezelőtt a Szomszédnénivel, és egyre inkább tudatosul bennünk több száz és száz poén után, hogy tévedtünk. Arról beszélgetünk mostanság TSzel, hogy a képlet ugyanaz, ugyanazt adjuk elő minden alkalommal, minden poénban, minden mozgásban, minden rajzban. Ugyanaz a szubsztancia, nevezzük a humor Gráljának, milyen hülyeség keresni, úgy járunk, mint a templomosok. BS-el volt egyszer egy beszélgetésem, hogy a humort a legnehezebb csinálni, csinálhatsz ezer drámát és lehet, hogy mégse veszik észre, hogy nem értesz hozzá, de egyetlen humorelőadás után tudni lehet, hogy mennyit érsz.
Melyik az a pillanat, ami után a közönségben kirobban a nevetés? Mi az a té nulla idő?
Vannak szabályai a humornak, mint például a felvezetés pontossága vagy az időzítés, de mi az kód, amitől az embernek nevetnie kell?
Ezek óriási baromságok itt fennebb, ne is vegyétek figyelembe, hisz Grált keresni hülyeség, egy gondolat materializálódása, ki tudja megfogni a végtelent. De tényleg mi is a Grál – mindenkinek más, van akinek az utolsó vacsorán használt boros kehely, van akinek a keresztfán Jézus vérét felfogó edény, megint mások az örök nőt értik alatta, egyesek szerint vér vagy minden betegséget gyógyító kő, az alkimisták szerint az aranycsinálás képlete, és végül vannak olyanok is, akik szerint a Grál egy titok.
Hogy lehetne minden poént visszavezetni egyre?
Mi az a kód, amit mindenre fölül lehet írni?
Nem a Monty Python féle “gyilkos viccről” beszélek, hanem valamiről, ami mélyebb ennél.
Minél többet játszunk TSz-el, annál inkább meg vagyunk győződve arról, hogy létezik egy képlet. Sejteni is sejtjük, egyébként mivel magyaráznánk, hogy néha egy nap alatt megírunk egy egészestés humorestet?
De persze hülyeség ez, nincs olyan, hogy abszolút poén. Egy poén, amin a szibériai halász ugyanúgy tud szórakozni, mint a New York-I broker? És itt nem a legkisebb közös kulturális többszörösre gondolok – ami például az American Pie.
Valami, ami mélyebb ennél, az ösztöneinkben, génjeinkben van kódolva. Egy logikai csavar és kész a poén.
A humor Grálja.

Ismeri valaki a titkot?

Béfé::

Elküldve: 2006. június 21., 5:25 pm-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel. Both comments and pings are currently closed.