Félsziget humorprogram 2o1o

2010. augusztus 18.

Félsziget Humorprogram 2010
Powered by: Szomszédnéni Produkciós Iroda

AUGUSZTUS 27, PÉNTEK
13.00 Ki lesz a legjobb viccmondó? Mond egy jó viccet, és nyerj értékes ajándékokat!
13.20 A Humorfeszt bemutatja: Horváth Hunor Jenő, Holovacskó Zsolt és Ősz Ferenc. Stand up komikusok csatája a transzilván el mariachival. Poénok csattannak!
14.00 A Szomszédnéni Produkciós Iroda „Honnan a név?” című humorestje, amelyből végre kiderül, hogy miért is Szomszédnéni? (Bálint Ferenc, Tóth Szabolcs)
15.00 Romanian stand up comedy – Tibi Neuronu (Stavar Tiberiu) Az egyik legjobb román stand-upos, ő készíti a România Beată című videósorozatot.

AUGUSZTUS 28, SZOMBAT
13.00 Legroszabb viccmondó verseny Minél rosszabb a vicc, annál jobb.
13.10 Open Stage (Székelylend) Kozma Attila és Lung László Zsolt bemutatják az új „No Diszk” című albumukat.
14.00 Romanian stand up comedy – Radu Isac. Miután többször is végigjárta Románia legjobb stand up comedy klubjait, a Félszigeten először láthatjuk, hogy milyen az, ha egy humorista műsor közben sört iszik.
14.30 A Szomszédnéni Produkciós Iroda „Hogyan születnek a poénok?” humorestje.
Olyan sokat dumálnak a fiúk, hogy egy humorestbe bele se férnek, ezért a Félszigeten ez a második.
15. 00 Badár Sándor. A magyar stand up comedy egyik legviccesebb képviselője, a Kontrolltól a Nyóckerig számos film emlékezetes karaktere.

AUGUSZTUS 29, VASÁRNAP
13. 00 Zsók Levente – stand up comedy, a Szomszédnéni bevezetőjével. A Comedy Centrál magyar humorcsatornán immár második alkalommal bemutatkozó humorista a székely humor egyik legjobb képviselőjévé nőtte ki magát.
13.40 A Humorfeszt bemutatja: Székely Zsolt, Balla Levente, Kósa Csaba. Új tehetségek a 7. Erdélyi Humorfesztiválra is jelentkeztek. A Félszigeten is megmutatjuk őket.
14.20 Felméri Péter– stand up comedy. Miután megmutatta magát a Fábry Showban, Fábry felkérte, hogy legyen benne a műsor gegcsapatában is. Mellette a Showder Klub alapembere.
15.00 Romanian stand up comedy – Cristian Dumitru. Ha román nyelvű stand up, akkor ő az élmezőben van. Több tévéműsorban szerepelt, de mindezek ellenére vicces.

ZENEI PROGRAMOK ÉS A TÖBBI ITT: www.felsziget.ro

Nők, férfiak és egyéb apróságok

2010. augusztus 6.

Van egy hét szabadságom, van időm gondolkodni dolgokon.

Észrevettem, hogy néha, mi férfiak, különböző szintű kérdéseket teszünk fel, mint a nők. Például a nők olyan szintű kérdéseket tesznek fel nekünk, hogy mi a véleményünk eurózóna bevezetéséről, a globális felmelegedésről, a válságról, mi meg olyan szintű kérdéseket teszünk fel nekik, hogy nem t’od, hol a zoknim?
Úgy kérdezzük ezt tőlük, mintha legalábbis ők valamilyen mentális telepatikus kapcsolatban állnának azzal a cuccal, amit mi a lábunkra húzunk. Persze mi tudjuk, hogy ez a tudatalatti kapcsolat nem alakul ki egyből. Soha nem mernénk megkérdezni egy lánytól egy párkapcsolat elején, hogy nem tudja-e hol a zoknink? Egyszerűen, akkor még nem tudnának válaszolni erre a kérdésre. Akkor még olyan mentális gyakorlatokkal próbálkozunk, hogy ha én zokni lennék, akkor hol lennék? Nem keressük a zoknit, hanem próbálunk mi magunk a zokni lenni. Meghackelni a tudatát, azzá válni. Aztán észre sem vesszük, és pár hónap alatt azt hisszük, hogy kialakul a nőkben az az erős link, kapcsolat a zokniainkkal, hogy bátran rákérdezhetünk erre. Azt hisszük, hogy a nőkben kialakul a Zokni GPS?
Meglepő módon ők sohasem kérdik meg tőlünk, hogy hol a harisnyájuk. Nem láttad a harisnyámat? Nem hangzik el soha ez a kérdés. Miért?
A másik dolog ami foglalkoztat, hogy miért van az, hogy elmegyünk étterembe a Nővel, kiderül, hogy ugyanazt akarjuk rendelni, mire ő azt mondja, hogy:
- Rendelj valami mást, és majd megkóstoljuk az egymásét.
Hiába mondjuk, hogy, de én ezt akarom enni, rendelj te valami mást.
-Nem, rendeld meg te a töltött padlizsános tököt.
Végül megrendelem a töltött padlizsános tököt. Nem jó.
-Tényleg nem jó. – mondják, és ott állunk egész este a töltött padlizsános tökkel a tányérunkban. És kijön a pincér, és elkezd baszogatni, hogy mi van, nem ízlik a töltött padlizsános tök? Nem. Akkor, miért rendelted? Szeretek olyan kajákat rendelni, amit nem eszek meg. Azért.

Veletek történtek hasonló dolgok?

Béfé::

Lulu, a bolond

2010. július 12.

Vége a vébének, újabb ürügyet kell keresni az esti kocsmázásoknak. Az idei vébé is tartalmas volt, sok szép történetet hallottam, de mindezek közül kiemelkedik az, amit Vajk mesélt Luluról, a bolondról. A kolozsváriak bizonyára ismerik, egy helyi celebbolond volt, presztízzsel, és akinek külön készítettek húsgombóclevest a vendéglőkben, ha azt kért, persze ingyen.

Róla mesélik, hogy a malomárok üzleteinél segített beállni a kamionoknak a hidakra, hogy lerakják az árut. “Háj, háj, háj, háj ,háj!” – ezzel a szókészlettel dolgozott az ilyen jellegü szolgáltatásainál. Történt pedig egy alkalommal, hogy elszámolta a szükséges mennyiségü “háj”-t, és megtoldotta még két – utóbb fölöslegesnek bizonyuló – “háj”-jal. A kamionnak így sikerült felmentenie a korlátot szolgálatai alól, és az egyik kerekét lelógatnia a hídról. Ekkor Lulu odalépett a sofőrhöz, és annyit mondott: Most szállj le, s nézd meg, mit csináltál!

Egy másik alkalommal Lulu stoppolt. Azt nem tudjuk, hová ment, nem is fog kiderülni, viszont felvette egy kamion, a sofőr pedig hátraültette a rakomány mellé, ami történetesen koporsókból állt. Elkezdett esni az eső, Lulu pedig födél után kutatva az egyik koporsóban talált menedéket. Időközben a sofőr újabb stopposokat vett fel, azok is hátul utaztak a koporsók mellett. Egy idő után Lulu kidugta a kezét a koporsóból, és azt kérdezte a gyanútlanoktól: Mai ploua afara? (Még esik az eső kint?) A többiek nem érték el uticéljukat, ugyanis mind leugráltak a robogó teherautóról.

Ha valaki tud még sztorikat Luluról, hát ossza meg velünk.

TSz

A francia idegenlégió

2010. június 28.

Újabb csomag utazás után vagyunk, erre szokta mondani Felméri – sokat rontva aznapra a barátságunkon – hogy: ti aztán szerettek utazni! Amióta viszont van büfékocsi a Hargitán, meg a Koronán is mostmár, izgalmasabbak lettek az utak, az egyik ilyen büfékocsiban kaptam el félfüllel egy idegenlégiós beszámolóit. Azzal kezdte, hogy nem szabad elmondja a foglalkozását, tilos neki. Újabb pohár után belement, hogy elmondja, de csak ha a többiek nem mondják el senkinek. Megígérték. Én nem az ő asztalánál ültem, úgyhogy nem ígértem meg. Ekkor felfedte az őszülő, kissé pocakos italfogyasztó, hogy ő az idegenlégióban dolgozik. Lett ám hümmögés, csodálkozó ciccegés, visszanyelt kacaj. Amit mindjárt az elején tudnunk kellett, hogy ez kemény szakma, mert például, ha őt most hívják telefonon, akkor 8 óra múlva bevetésre készen kell legyen. Volt egy ilyen ötletem, hogy akkor miért nem kapcsolja ki a telefonját – én már próbáltam, és működik – de nem mertem elmondani neki. Aggódott, hogy a csomagját a fülkében hagyta, és nehogy ellopja valaki, majd hirtelen eszébe jutott, hogy hát semmi gond, hiszen csak a csomagjában három csipp van. Műholdról figyelik a csomagját. Erre mindannyian megnyugodtunk, a hümmögők hümmögtek, a ciccegők ciccegtek. További titkokat tudtunk meg, anélkül, hogy kérdeztük volna, például, hogy vadászpilóta. Akkor ezért fogyasztja ilyen bátran az italt, gondoltam, mert ha be is vetik 8 óra múlva, egy vadászrepülőt nem állít meg a rendőr, hogy szondázzanak. Elmesélte, hogy ő már üldözte Bin Ladent is, repülővel, de sajnos nem fogták meg. Azt nem tudtuk meg, hogy Bin Laden is repülővel volt-e, vagy csak simán egy öszvéren, mindenesetre itt múltba révedő, sajnálkozó tekintettel hatásszünetet tartott. Jó alkalom volt ez az újabb hümmögésekre és ciccegésekre. Persze nem csak repülőn harcolt már, volt bevetése tengeralattjáróról is. Ezt nem részletezte, pedig számtalan kérdésem lett volna. Például, hogy a tengeralattjáró köztudottan a tenger alatt van, és onnan hová vetették őket még le? Vagy esetleg felvetették? Nem tudtuk meg, azt viszont igen, hogy őt már üldözték lasszóval – 2010-ben! szerk. megj. – és elkapták, rádobták a nyakára. Ekkor megtudtuk mit kell tenni, ha lasszóval elkapják a nyakadat, meg kell ragadni két kézzel, és akkor van esély a túlélésre. Ő is megragadta, és így húzták fel harminc méter magasra. Nem derült ki, de valószínü nem lóról kapták el, mert lóról nincs ahogy harminc méter magasra húzz valakit, tehát valószínü helikopterből vadásztak rá. Megkönnyebbülten vettük tudomásul, hogy végül túlélte. Ekkor megérkeztünk Kolozsvárra, leszálltam. Mindjárt magabiztosabban indultam útnak, tudva hogy ilyen nagyszerü emberek járnak közöttünk, akik bár húzzák fel nyakuktól harminc méter magasra, úgyis helytállnak. Magamban is felfedezni véltem egy kis légiós ént, úgyhogy rövidítésképp mindjárt át is ugrottam egy gyárkerítést. Dermazinnak hívják azt a kenőcsöt, amelytől állítólag regenerálódni fog a karomon a bőr, de lehet hogy azért látszani fog még. Igazából már nem nagyon érdekel, miután két napig, akár egy kitartó horgász, bámultam a karomat, hogy mikor indul meg a piros csík felfelé, de szerencsére nem fertőződött be.

TSz

Ilyen egy humorista hátulról (Making of OTP reklámok)

2010. június 15.

Mi és Felméri Péter szereplünk az új OTP Bank reklámokban, és ez már azért is jó, mert Péternek van autója és ki tud vinni a forgatásra. A forgatókönyv szerint egy lakópark átadáson poénkodunk, ami azzal jár, hogy szabadtéri felvétel készül – szép napsütéses, grillezős, partizós. Persze az időjárásnak nem küldték át az Ótépések a forgatókönyvet, ezért esik az eső. Mikor pár percre kisüt a nap a stáb gyorsan ellepi a helyszínt, leforgat pár snittet, de persze, hogy megint elered az eső – mehetünk vissza fedezékbe. Kicsit szídjuk a szabadtéri forgatás kiagyalóját, de csak halkan.

Kovács András Péter is ott van a Dumaszínház megbízottjaként, de stylistként is besegít, mert kiderül, hogy kell nadrágszíj, és ő adja kölcsön nekem.

A felvételvezető elmondja, hogy úgy indul a reklám, hogy hátulról veszik a színpadot, álljunk ki, és bármit mondhatunk, úgyis csak képet vesznek fel először. Kicsit furcsának találom, hogy miért pont három erdélyi humorista fenekével kezdődnek az OTP lakáshitel-reklámok a nyáron, de ez van.

A végeredmény (klikk a kis képekre a reklámokért)

Szomszédnéni OTP reklámok:

Felméri Péter OTP reklám:

Béfé::

Szomszédnéni a Showder Klubban (2) VIDEÓ

2010. június 2.

Amúgy, kíváncsi lennék ki volt az a srác, akit kihívtunk bólogatni?

Nem könnyű otthon barátnőt bemutatni!

2010. június 1.

Az RTL Klub honlapján ITT lehet megnézni egy részletet a Showder Klubos műsorunkból.

Túszejtés és Showder Klub

2010. május 29.

A Dumaszínházasok megkértek, hogy készítsünk egy olyan videót, amiben azt üzenjük az embereknek, hogy jöjjenek az előadásokra, de mi kicsit tovább mentünk ennél.

Itt a videó! Klikk.

Amúgy hétfőn, május 31-én este az RTL Showder Klub műsorában a Szomszédnéni.

showder

Míg a múlt műsorunkban TSz haját zselézték össze, most engem szívatott a stylist azzal, hogy kivasalta a hajam.
A hétfői adást Kőhalmi Zoltán vezeti, úgyhogy már ezért érdemes odakapcsolni.

Béfé::

Szupermókus meg egyebek

2010. május 18.

Írtam, hogy környezetvédő szuperhőst kell kitalálnom egy könyvecskébe, időközben elkészült. Megmutatom azt a rajzot, ami a címlapra kerül, a többit majd a könyvben lehet megnézni. Írtam, hogy egy állatra gondoltam, és lett szuperpocok, szupermanguszta, szuperhal, de végül a szupermókus mellett döntöttek. Ez olyan szupermókus, aki persze tud repülni, és akinél mindig van papír-bevásárlószatyor. Ezen a rajzon nincs nála, mert mással van elfoglalva.

mokus

Ő lenne az. Ahogy olvasgattam ezt a kis könyvecskét a környezettudatos életmódról, akarva akaratlan rám is hatással volt. Többek között nemrég be is iratkoztam egy sofőrsuliba. A másik ok, amiért ezt tettem, hogy a hétvégén volt a tízéves érettségi találkozóm, ahová meghívtak fellépni. Csak ott derült ki, hogy igazából köszöntőbeszédet kell mondanom, úgyhogy megköszöntem mindent mindenkinek, így remélem nem maradt ki semmi. Mivel nem tudok felmutatni nemhogy egy autót, de még egy hajtásit sem, ezért gondoltam, beiratkozom, hogy legalább a caietul cursantului-t elviszem, megmutatom, hogy ezt értem el a tíz év alatt.
Ma volt az első vezetésem. De annyira az első, hogy ma ültem volánnál először életemben, és egyből Apahidára kellett menni, mert az instruktornak volt ott valami biznisze az egyik gyárnál. Késésben voltunk. Úgyhogy az oktatás azzal kezdődött, hogy ezt nem szabad, és balra megfordultunk a dupla zártvonalon. Persze újabban, hogy egyáltalán elkezdhess vezetni, le kell tegyél egy elméleti vizsgát. A tegnap tettem le, rendes kesztionárt kellett megoldani. A vizsgázatató kijavította amit elrontottam, de csak annyit, hogy legyen 22 helyes válasz, adott egy másik papírt, és annyit mondott: transcrie (m.o.-nak: írd át)! Átírtam, újból megnézte, 22 helyes válasz, ráírta hogy acceptat (m.o.-nak: elfogadva). Remélem a rendőrségen is így működik majd a vizsga.

TSz

Meglepetés a Meglepetésben

2010. május 13.

Szeretek kipróbálni új dolgokat, lehet ezért mentem bele eddig olyan hülyeségekbe, hogy beszíjaztak egy ülésbe, és egy parittyaszerű valamivel kilőttek kétszáz méter magasra, valamint ezért kóstoltam meg a csigát is egyszer egy étteremben, csak úgy. Lehet ezért is vártam kíváncsian arra, hogy mikor keres meg először minket a bulvármédia, mit mondok majd az interjú alatt, és persze mi fog megjelenni.
Pár nappal korábban felhívtak minket a Meglepetés magazintól és mondták, hogy a főszerkesztő asszony nagyon kedvel minket, és leküldene Kolozsvárra egy újságírót és egy fotóst, hogy készítsenek velünk egy interjút. Gondoltam, hogy nagyon kedvelhet minket a főszerk, ha utaztatná értünk hét órát a stábot, ezért is javasoltuk, hogy úgyis megyünk Debrecenbe fellépni, találkozzunk ott.
Kitti, az újságírócsaj mondta, hogy nem használ diktafont, beszélgessünk, ő mindent megjegyez. Oké. Megvolt az interjú, készült pár fotó, amelyen kellett sétálni, úgy mintha beszélgetnénk, meg ilyenek.

Mikor végeztünk, Kitti mondta, hogy átküldi az interjút publikálás előtt, hogy ha valamit elírt, ki tudjuk javítani.
Hát szórakoztató volt olvasni például, hogy “Székelyföldön nőttünk fel mindketten”, “Feri és Szabi együtt élnek”, “rutinos autóvezetők vagyunk, meg se kottyan nekünk hét óra vezetés” és “egy autóbalesetem után ömlött a fejemből a vér”.
Kicsit csalódtam, mert nem derült ki, hogy korábban pornózni kényszeríttettek bennünket az ufók, de ezt majd legközelebb.
Megírtam Kittinek, hogy nem Székelyföldön nőttünk fel mindketten, TSz és én nem együtt élünk, hanem együtt lakunk, egyikünk sem tud autót vezetni, és az autóbaleset után egy apróbb horzsolás lett csak a homlokomon, ennyi.
Szinte elküldtem a levelet neki, amikor eszembe jutott, hogy ez a csaj bulvárújságíró, nem vehetem el csak úgy a kenyerét, kiirtva a cikkből minden vad (igaz, meg nem történt) dolgot. Kitöröltem tehát azt a részt, hogy „horzsolásra javítanám, azt, hogy ömlött a fejemből a vér”. Tehát, aki látta az interjút, az olvashatta, hogy ömlött a fejemből a vér, patakzott, csorgott, szinte belefulladtunk a hátsó ülésen annyi kifojt.
Így jártam.
Újságíróit végeztem, és tudom, hogy a bulvárújságírás is egy szakma, ez a dolguk. És sohasem szerettem azt, ha valaki azon balhézott, hogy megjelent tőle valami egy bulvárlapban, amit nem úgy mondott. Volt erre az egyetemen egy tanáromnak egy jó mondása: Aki kurvának megy, ne sírjon, ha b*sszák.

Béfé::