Péntek délután lett kész a blablogunk arculati része. Nem tudtunk dönteni, hogy mi az, ami igazán röviden és frappánsan képviselné azt az abszurd káoszt, ami a Szomszédnéni humort jellemzi. Azt a humort, amelyik elindul egy adott szituációból, és ki tudja hová érkezik meg. Például ma született csirkék vagyunk, és azon gondolkodunk, hogy milyen ajándékot vegyünk a 16.000 férőhelyes Siemens keltetőgépnek. Vagy az Utolsó Vacsora jelenetünk – Jézussal, tanítványokkal és spagettit felszolgáló pincérrel.
Útban a Krajczár felé (brainstorming centrumként üzemelő kocsma, ahol saját lámpánk van) megszületett az ötlet. Mi lenne, ha ülnénk ketten, egy vérrel teli kádban, miközben egy persziszkóp kémlel bennünket?
Miért is ne?
Béfé ::