Baleset, baleset, de csodás.

Hétfő, 11.50, a tegnap elütött egy autó, de később megbánta. Egy történetet klasszikusan kronológiai sorrendben mesélnek el, ok-okozati összefüggésben, lineárisan. Szopassuk meg picit a logikát, és keressünk bűnbakot az autóbalesetemhez.

Jól vagyok. A taxis, aki elütött azt mondta, hogy másnapra lehet megjelennek kék foltok rajtam. Nem jelentek meg. Igazából semmilyen hatása, következménye nincs rám nézve annak, hogy a tegnap este a Koronáról leszállva a taxiállomásban elütött egy autó. Gada (TSz párja) és barátnője végignézték a balesetet úgy 10 méterről, megijedtek – elég gyorsan jött az autó, elütött, én a motorháztetőn találtam magam, és rá egy századmásodpercre repültem fél métert az aszfaltra. Az ásványvizesüvegem repült 10 métert, és szétment. Ami a legfurcsább, hogy én megúsztam egy karcolás nélkül. A lányok mikor odaértek, és megtudták, hogy semmi bajom így köszöntöttek:
– Isten hozott, Kolozsváron.
Én nem igazán voltam felkészülve, hogy milyen beszélgetési, udvariassági fordulatokat kell használjon valaki, akit frissen elütött egy autó, ezért azt a nagyon hülye kérdést tettem föl, hogy:
– Elég látványos volt?
Mellékes: megmértem magam autóbaleset előtt és után is – az autóbaleset nem jó fogyókura.
(Elsődleges bűnbak a balesetért: a román vámosok, akik miatt 20 percet késett a vonat, mivel amennyiben nem késett volna, nem valósul meg ez az idő-tér találkozási pont.)
*
A magyar vámnál az egyik vámos megkérdezte, hogy mi az, amit hozunk.
Egy cintányér állványt hoztunk, amit egy nappal korábban a budapesti Tam Tam Centerben vásároltunk. Nagyon hülye érzés volt keresni ezt a Tam Tam Center nevű dobszaküzletet, mindig vártam, hogy valaki arra a kérdésre, hogy:
– Elnézést, nem tudja, hol a Tam Tam Center?
Azt válaszolja, hogy:
– Dehogynem, ott van a Bum Bum Központ alatti Nyiff Nyiff Szaküzlet mellett.
Szóval a magyar vámosnak volt egy 5 másodperces intermezzója, ami szintén elég lett volna arra, hogy elkerüljük a balesetet. Épp ezért a bűnbak-keresés átmegy a magyar vámosra.
*
Jobban megvizsgálva, a cintányérállvány megvásárlása volt a Szomszédnéni fellépésen kívüli másik ok a Budapesti útra. Az állványt egy barátunknak vettük. Lehet, hogy ez a részéről egy előzőlegesen gondosan megtervezett gyilkossági kísérlet volt, s tulajdonképpen nem is volt szüksége az állványra. Ragyogó elme, majdnem véghezvitte a tökéletes gyilkosságot, kedves Watsonom. De még hiányzik egy rész a puzzleból.
*
Gyengíteni kellett a reflexeimet, a figyelmem, és ez remekül sikerült azzal az alkohollal, amit a budapesti Márton Áronos humorestünk után fizettek a barátaink. Például rögtön először a csapos hívott meg egy korsó sörre (persze, hogy megszegtem a fogadalmam), majd ezután D., és a sor itt nem ér véget.
Dugó barátunknak beszéltünk arról, hogy hallottunk egy olyan kifejezést, hogy normál méh méret. Ő pedig hallott egy olyan kifejezést, hogy: ez nem patkány, hanem csak egy kezdő mókus.
*
Noszlopi Botonddal nagyon régóta nem találkoztunk, ő elmondta nekem, hogy költőnek lenni nem főnyeremény, mert az újságok tartoznak neki – például A Hét –, megint más lapok pedig jól fizetnek (IJ). Beszélgettünk arról, hogy mennyibe kerül egy kiló vers.
N.B. szerepét a meggyilkolásomban még nem látom tisztán, de ami késik nem múlik.
*
A „Magyar vagyok, nem nudista” estünket adtuk Budapesten a buli előtt, lépett még az Alvin és a Mókusok, meg a Monyó Projekt. Mostanában szerencsére mindig készülünk pár jelenettel, amit eljátszhatunk, ha a közönség azt mondja, hogy „vissza”. TSz-t elkapta a röhögőgörcs, nem tudta befejezni egyik jelenetét. Én még nem is sejtettem akkor, hogy rá 28 órára el fog ütni egy autó.
*
A humorest előtt kerekasztal megbeszélés volt – a magyarság sorsáról – egyedül TSz képviselte az erdélyi magyarságot, mert én kimentettem magam azzal, hogy zsíros a hajam, és elmegyek venni egy sampont. TSz egy darabig pikkelt rám, mert magára hagytam ilyen sorskérdésben, de szerintem ő nem akart megölni.
*
Elindultunk Budapestre. 48 óra múlva, a visszaérkezésünkkor engem elüt egy autó. Nem lesznek semmilyen következményei a balesetemnek azon kívül, hogy a bal agyféltekémben a sokk következtében aktiválódik az összeesküvés-elmélet gyártó centrum.
Lehet végül rákenem az egészet az ufókra.

Béfé::

2 válasz: “Baleset, baleset, de csodás.”

  1. Szeplőtelen bordásfejű

    kösz béfé, h hangsúlyt fektettél a 7 ügyeinek szintentartására. itt jelezném h ez a lap egyelőre nem üzleti alapon jött létre, nem magántőkéből. aki ide beteszi a lábát annak mi megkönnyebbülést (pláne ha költő) nem igérünk, csak vért és könnyeket és azt a biztonságérzetet, h nem találja magát kompromitáló szövegek társaságában. ja, és Dancs Annamarinak se szoktunk udvarolni. elismerem, ez nem túl kifizetődő magatartás:)

  2. Szomszédnéni

    PB
    Nem volt célom a 7 ügyeinek szintentartása, Noszlopi Botival való sörözésemből – pálinkázásomból idéztem csak a blogra, semmi több, NB jóbarát.
    Nem kell védened a 7et – jó lap, nincs szüksége erre.
    A Dancs Annamaris visszaütés pedig eleg olcsó revans volt részedről. Azért ennél te sokkal jobb vagy.
    Keep up the good work.

    Béfé::